Bár az időjárás kicsit elszomorodott, nem marad ez így sokáig, várnak ránk még szép -a szombatihoz hasonló - szeptemberi napok. S ha nem kirándulásra hanem egy „jóízű” biciklitúrára vágytok, hát két keréken is nagyszerűen lehet sasolni! Íme rövid ajánlóm:
Budapest –Tahitótfalu bicikliúton (Leányfalu és Tahitótfalu között 2 km-es szakaszon kell csak a 11.út mellett menni, egyébként a Duna parton vagy a közelében vezet a kényelmes bringaút)
| Budapest - Kisoroszi, kb 48 km |
Tahitótfalunál a hídon átkerekeztek a Szentendrei szigetre Kisorosziba, onnan komppal Visegrád- Szt-György pusztára, majd a 11 mellett néhány km-t Visegrádig (itt jó széles a 11. út, nem zavarók az autók).
| Szentgyörgypuszta - Visegrád, kb 4 km |
Visegrádnál átkompoltok Nagymarosra, visszafelé kerekeztek Vácig,
| Nagymaros- Vác, kb. 18 km |
Vácról komppal „visszaeveztek” a Szentendrei szigetre, Tahiba kerekezés és onnan a hídon ugyanazon az úton juttok vissza Budapestre, mint amin jöttetek.
A táv kb 90 km (mi Pünkösdfürdőtől indultunk), de ne ijedjetek meg: a sok kompos pihenés és később említett lazítások kifejezetten élvezetessé teszik az utat!
És mit láthattok útközben?
Le se kell szállni hozzá, hogy a Szentendrei sziget legelőin, a Kismaros előtti nedves kaszálóréteken az ŐSZI KIKERICS (Colchicum autumnale) szőnyegeket észrevegyétek. Furcsa egy virág ez az Őszike. (Arany János valószínüleg róla nevezte el híres verscsokrát: Őszikék). A hagymájában tárolt tápanyagok segítségével ősszel hozza a virágját, majd amikor a virágok elszáradnak, a NAGY SEMMIT látjátok, egészen áprilisig, amikor elkezdi a leveleit nevelni és közöttük később a termése jelenik meg!
Majd nyár második felére ezek is elszáradnak, megint jön a NAGY SEMMI, hogy szeptemberre ismét a virágpompa táruljon elétek.
Amúgy meg híresen mérgező az egész növény (virága, hagymája, magjai), a kolchicin nevű alkaloidot tartalmazza. A legelőre hajtott marhák (ha elég marhák és lelegelik :) egy sor tünet után légzésbénulásban elpusztulnak. Így járhatunk mi is, úgyhogy VIGYÁZAT: Mindent a szemnek de semmit a kéznek, főleg a szájnak a kikerics esetében!
Mint sok sok vörös vércsepp piroslanak az ŐSZI VÉRFŰ (Sanguisorba officinalis) fejecskéi ugyanezeken a réteken. Történelmi virág!: Attila király fia, Csaba királyfi, atyja halála után testvéreivel trónviszályba keveredett, a nép egymás ellen háborúzott. A sebesült katonák szenvedtek, jajgattak, de nem volt gyógyír a sebekre, míg Csaba királyfi rá nem bukkant a vérfűre! Ezért hívják az őszi vérfű rokonát a kis vérfüvet (S minor) csabaírének.
A homeopátia használja a növényt ma is! (Görcsoldásra, a menopauza beálltakori köztes vérzések és hasmenéses megbetegedések ellen alkalmazza.)
| Vércseppek vagy Őszi vérfű? |
ÉS CSAK MOST JÖN A JAVA: a virág nélkül nem létezhetne két lepkefaj: a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) és a zanótboglárka (M. nausithous). A lepkék megtermékenyített nőstényei petéiket a vérfű virágzatára rakják. A kikelő hernyók kicsit csemegéznek a még éretlen magkezdeményekből, aztán bungee jumping-olnak egyet - selyemszálat fonogatva leeresztik magukat a talajra és várnak a nagy Ő-re!
Ha szerencséjük van, meg is érkezik - bizonyos hangyák formájában, akik már a hátukra is veszik és a bolyba cipelik őket. Tejjel mézzel folyó Kánaán ez a hernyóknak a sok finom hangyatojással, lárvákkal!
Megbolondultak a hangyák, hogy bevisznek egy ragadozót a házukba?
Na nem kell aggódnotok, cserébe a táplálékért a hernyók cukros váladékot termelnek, ami meg a hangyák egyik kedvenc csemegéje - lám lám a valamit valamiért elv tökéletesen működik az esetükben!
A hernyók aztán bebábozódnak és a következő év júliusában már lepkeként másznak ki a bolyból. Az ő jól működő összefogásukat megint csak mi emberek veszélyeztethetjük: a lepkéknek július közepétől szeptember közepéig szükségük lenne a vérfű virágaira, de ha mi közbeszólunk újra meg újra a kaszával... Pedig ha nem vagyunk önzők és mohók - jelen esetben figyelünk a kaszálás időpontjára -, mindenkinek jut és marad is!
A meleg szeptemberi napok előcsalják utolsó vitorlázásokra az egyik legszebb és legnagyobb nappali lepkénket a GYÁSZLEPKÉT (Nymphalis antiopa). Védett (50.000 Ft védelmi érték), nincs kihalófélben, de nincs is belőle túl sok, így mindig öröm, ha szem elé kerül. Kétszer is sikerült megfigyelni bringázás közben – 6-8 cm széles szárnyfesztávval nem nehéz két kerékről sem észrevenni! A fotóról láthatjátok, nincs más lepkefaj amivel összetéveszthetnétek, viszont most keressétek még, mert hamarosan aludni megy és elő sem kerül áprilisig!
A Duna felett cikázó , de folyamatosan vonuló FÜSTI és MOLNÁR FECSKE csapatoknak is most kell búcsút inteni, 1-2 héten belül már hiába fogjátok keresni őket.
Mély korrogó hangjukat akkor is meghallani, ha fütyül a szél a fületek mellett, mert éppen sebességrekordot akartok dönteni - a Pilisben és a Börzsönyben egyaránt mindenfelé megpillanthatjátok a HOLLÓkat (Corvus corax). Nagy ragadozómadár hatású fekete madarak, ha felettetek repülnek el, az ék alakú farok biztosan elárulja kilétüket.
| Hollómadár szállj csak szállj... |
És ha a kompokra várni kell, érdemes a Duna partot felderíteni – kicsit olyanok lesztek mint a vízbe hajló ágakon gubbasztó nyakigláb SZÜRKE GÉMek (Ardea cinerea) - de mindig megéri!
Visegrádnál én kétféle apróságot találtam: a gyönyörű RAJZOS CSIGA (Theodoxus danubialis) egy üres házát – nagyon megritkult a Duna szennyeződésével, de van remény a szaporodására, hiszen a dunavirág is újra megjelent! (Aug.27.-én a Petőfi hídon ültem a villamosban – egy jó kis beszélgetős esti pizzázás után - és a lámpáknál még tömegesen rajzottak a kérészek! Egy hét múlva ugyanarra vitt az utam, de már nyomukat sem láttam. Most virág vagy állat? Mi az a dunavirág? Megérdemelt egy külön bejegyzést, olvassátok el azt is!)
A sasszemű sasolók az apró BORSÓKAGYLÓ (Pisidium sp.) héjait is levadászhatják – mi a „minél kisebb, annál nagyobb kincs” játékot szoktuk velük játszani.
És hogy a felnőttek kedvét még inkább meghozzam a túrához :): A Kisoroszi rév előtt többek között meggysörrel lehet felüdíteni magunkat, Nagymaroson finom a sült kolbász ropogós kenyérrel a parti büfében és Verőcén híres a cukrászda – ami csak szem szájnak ingere…
Mit írhatnék még? Bringára fel, menjetek sasolni!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése