Akikről példát vehetünk...

Például Herman Ottóról - magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus) azaz ha esetleg valaki nem tudná  = madarász, halász, pókász), néprajzkutató, régész és politikus. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték.
Tavaly 2014-ben volt halálának 100. évfordulója, de idén is találkozhattok, sőt játszhattok vele!
Egyrészt december 17.-én nyílt meg az új Herman Ottó kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban,

 másrészt a Herman Ottó Vándortanösvény idén is folytatja útját az érdeklődők között. 

Ez a tulajdonképpen 'interaktív polihisztor játszóház" remek szórakozást nyújt gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt, alkalmas rendezvények színesítésére, sőt szerepelhet csapatépítő tréningek kihívásaként is

A Nemzeti Környezetügyi Intézet támogatásával 3 sorozat „vándortanösvény” készült a

Herman Ottó Emlékév 2014 kapcsán.

Mi is ez?

A Tanösvény óvodáskortól középiskolás korig terjedő gyermekek számára készült (de felnőttek is próbálhatják a szórakoztató és egyben gondolkodtató játékokat). A kicsi is szép jegyében fizikailag kis méretű, egyszerű, de tartalmilag, gondolatilag tágas. Weöres Sándor egyik legszebb gondolatát képzeljük bele:

„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”  Mottónk pedig: „…te is lehetsz Herman Ottó!”

 A Vándortanösvényben bemutatjuk az utolsó magyar polihisztor életpályájának, tudományos kalandozásainak egy-egy állomását, a gyerekek nyelvére és tevékenységi stílusára lefordítva.

Ezt 7 információs plakát avagy „zászló” (egyszerűen felállítható roll-up-ok) és néhány asztalon a rajtuk elférő mennyiségű eszköz, valamint a hozzájuk kapcsolódó leírás szolgálja.

Részletes „Tanári kézikönyv” tartalmazza a használati utasítást és a szakmai háttérinformációkat. 

Az Emlékév honlapján minden részletesebb szakmai információ megtalálható . http://www.hermanottoemlekev.hu/

Reményünk a Tanösvény bemutatása, olyan sok helyen, ahogy csak lehetséges. Óvodák, iskolák, múzeumok, oktatóközpontok, művelődési házak, más közösségi intézmények is használhatják. Egy-egy hetes bemutatási időre gondoltunk. Az anyag kölcsönzése ingyenes. Az odaszállításról a kölcsönvevőnek kell gondoskodnia, a továbbszállítást a következő bemutatóhely intézi. Az anyag személyautóban elfér.

(A fotókat a Sasoló tavalyi 'Budai Barangolók' nyári napközis táboraiban készítettem. - látszik a siker, igaz? :))

 Hogyan lehet hozzájutni?

Az anyagok 2014. június 1-től kölcsönözhetők. Egyesületünk törekvése az, hogy mennél több helyen lehessen a vándortanösvényeket bemutatni, és mennél kisebb költséggel, fáradsággal történjék mindez. Ennek érdekében találtuk ki azt a megoldást, hogy a készletet nem kell visszavinni Budapestre, hanem a bemutató intézmények egymásnak adják tovább. Olyan „turnékat” szervezünk, hogy a lehető legrövidebb távolságra lévő intézmények között mozogjon az anyag. Hálózatos szerveződésű együttműködésre lesz itt szükség, mert nincs központi vezénylés. Ez egyébként nagyon megfelel Herman Ottó szellemének, aki egész életében önállóan működött.

Ha kérdése van, vagy be szeretné jelenteni kölcsönzési igényét, írjon egy e-mailt a vandortanosveny@gmail.com címre. Mátai Balázs a NeKI munkatársa fog válaszolni.

Herman Ottó bölcs mondatai igazak, érvényesek ma is - éljünk belőlük, használjuk hétköznapjainkban és adjuk tovább az utánunk jövőknek - érdemes!

Herman Ottó (született Herrmann Károly Ottó

Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.)

Magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték.

HERMAN OTTÓ élete, személye, munkamódszere, hazaszeretete a mai napig példaként szolgálhat számunkra. Népszerűsége, megbecsültsége a mai napig töretlen, emlékének ápolása élő hagyomány.

Zoológusként a sáskákat, pókokat, madarakat és vonulásukat tanulmányozta, a halakat kutatta, néprajztudósként a halászat és a pásztorkodás témája izgatta, ezeket ősmesterségekként értékelte, kiváló ősrégészként felismerte a bükki ősemberleletet, ennek elismertetéséért legalább olyan heves harcot vívott, mint nyelvészként a nyelvújítók túlkapásai ellen.

E csaták közti "békeidőkben" azon dolgozott, hogy a halászat és a pásztorkodás nyelvkincsét, a népnyelv kifejezéseit gyűjtse.

A létező magyar kifejezéseket a tudományos nyelvbe is beemelje.

Mindemellett pályáján fontos szerep jutott a publicisztikának, az ismeretterjesztésnek, a fényképészetnek, valamint a művészi színvonalú természet- és néprajzi hitelességű hangszerábrázolásoknak.

A Herman-bibliográfia hatalmas számot, 1140 tételt tartalmaz.

Néhány műve a legismertebbek közül:

Magyarország pók-faunája I–III. (1876–1879)

A magyar halászat könyve. I–II. (Budapest, 1887)

A miskolci paleolith lelet (Budapest, 1893)

Aquila (madártani lap indítója, 1893-tól haláláig szerkesztette. Ma is megjelenő lap)

Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet (Budapest, 1898)

A madarak hasznáról és káráról (Budapest, 1901)

A madarak és fák napja Magyarországon (Budapest, 1906)

A magyar pásztorok nyelvkincse (Budapest, 1914)

Arany, Tompa, Petőfi, és a népköltés madárvilága (Budapest, 1892–1914)

Természeti képek (Budapest, 1959)