2014. október 20., hétfő

Katicahorror – már a katalinkáktól is félnünk kell?

Hódít a szörnyű harlekin, elárasztja a lakásod, kiszorítja a kis ártatlan hét pettyesünket,támad, harap, büdös … - Mintha egy gyenge amerikai horrorfilmben lennék, ha olvasom az olcsó népszerűségre törekvő média szalagcímeit. Kíváncsiak vagytok a tények hátterére valóságköntösben  vagy ijesztgetés nélkül tényleg nincs hírérték?

pötty nélküli harlekinkatica - ilyen is van...
Hódít a harlekinkatica!!! – DE HISZEN NINCSEN EBBEN SEMMI KÜLÖNÖS!
mert
-        -  minden évben átlagosan 6 új idegen fajjal "gazdagodik" az európai élővilág
-        -   Európában közel 6000 növényfaj tekinthető idegennek, ezek fele nem a kontinensről származik
-        -  az idegenek háromnegyed része véletlenül került Európába
-        - 25 év alatt az idegen növényfajok száma megháromszorozódott
-        - a bekerülő idegen fajok egy része agresszíven, invazív módon terjed

Hogy lehet ez? Gondoljatok a világkereskedelemre, világturizmusra – folyamatosan hurcoljuk magukkal véletlenül vagy szándékosan idegen földrészek növényeit, állatait,magokat és petéket, terméseket és tojásokat és így tovább. Szinte minden közlésben megtaláltam a tényt, csak éppen hangsúly nélkül, hogy a harlekinkaticát Ázsiából - eredeti élőhelyéről -, Amerikába majd Európába kártevők ellen, természetes ellenségként MI EMBEREK hoztuk be.  Sajnos túl jól érezte magát új lakóhelyein, szaporodni és sokasodni kezdett és 2008-ban így eljutott Magyarországra is.
Hoppá! A kísérlet nem jött be, kicsúszott a kezünkből az irányítás. Miféle irányítás? Talán be kéne látnunk végre a 21. században, hogy mi nem uraljuk és irányítjuk a Természetet, csak VÁLTOZTATNI tudjuk! Nagy különbség! Mert a változás a mi érdekeinket nézve hol jól, hol balul üt ki. (Sőt az is előfordul, hogy eleinte jónak tűnik aztán rosszra fordul vagy fordítva a rossz, hosszú távon számunkra előnyös változássá érik.)

Elárasztja  a lakásunkat, támad a harlekin  – TÉNYLEG? Semmi más nem történik, mint hogy katicarokonságához illően, az őszi rövidülő nappalok és hűvösebb időjárás hatására megfelelő telelőhelyet keres az állatkánk – és ezt elítélendő módon csapatba tömörülve teszi, mi több sokszor a házaink, épületeink, lakásunk falának réseit, repedéseit részesíti előnyben.  A meleg, napsütötte falak, fatörzsek, sziklarepedések vonzzák őket – csoda? A helyükben mi nem ugyanezt tennénk? Inkább szeretnénk megfagyni télen? Ahelyett, hogy átkoznánk őket, ha tényleg csapatostul betaláltak a lakásunkba, inkább nézzük meg ez hogyan sikerült nekik,  és  szigeteljük le  a katicakapuinkat. (Így talán a fűtésszámlánk is csökkenhet.) Ha meg csak a falainkon pihennek kívül, egyelőre jobb lenne ha békén hagynánk őket, mennek tovább amint árnyékba kerülnek. (Még jó, hogy a szeptemberben ezrével gyülekező fecskék a villanydrótokat választják pihenésre, nem a házainkat – különben már ők is rémmadárrá változtak volna J )

Telelőhelyet kereső harlekincsapat

Kiszorítja őshonos katicafajainkat – a Természetben az erősebb, rátermettebb visszaszorítja élőhelyeiről a gyengébbet, kevésbé alkalmazkodót – egyszerűen mert minden élőlény élni akar és ehhez helyre van szüksége. (Ó bezzeg mi emberek segítjük a gyengéket, utolsó falatunkat megosztjuk az őslakosokkal, az erősebbek inkább a halált választják a háborúkban, nehogy a gyengéknek ártsanak…) A harlekinkatica rátermettebb fajnak tűnik mint a mieink (Magyarországon nem csak a hétpettyes katica él, hanem 90 faj tartozik a rokonságba!), DE valljuk be becsületesen fogalmunk sincs mi fog történni az új és a régi fajaink között:   
1. még csak hat év telt el együttélésük óta, ez semmi a Természet folyamataiban 
2.Magyarország sokkal gazdagabb rovarvilágban (így katicatáplálékban is) mint a nyugat-európai országok, lehetséges a békés egymás mellett élés  
3. elképzelhető hogy valamilyen környezeti tényező, betegség mégsem lesz olyan kedvező a harlekinnek nálunk mint a honos fajoknak és a szaporodása lelassul 
4. hibridizálni fog a hazai fajokkal és lesz egy szuperhero katicánk J és még folytathatnám a végtelenségig… NEM a felelőtlen irtás a megoldás, hanem a folyamatos megfigyelés!!!

-hogy ne irtsuk ki a saját fajainkat (a harlekin nagyon változatos színekben és pöttyszámban a hazai szemfoltos katicával vagy szerecsenkatánkkal könnyen összetéveszthető) pláne, hogy a telelésre húzódó csapatokban keveredhetnek a fajok!!!
- hogy felelősen és meggondoltan tudjuk gyéríteni a harlekint és így segítsünk, hogy  honos katicáink és az új faj között egy dinamikus egyensúly felálljon
-hogy  egyre jobban megértsük a Természetet, és egyre könnyebben megvalósíthassuk azt a bizonyos és oly sokat hangoztatott fenntartható fejlődést! Megfigyelni pedig mindenki tud!!! Várja például fotós bejelentéseiteket (és akár önkéntes segítségeteket az adatfeldolgozásban) a http://www.coleoptera.hu/harlekin bogaras honlap, készen az ország egész lakosságának bevonására  a harlekin projektbe! Hiszen igazából még azt sem tudjuk nagyságrendileg mennyi van belőlük Magyarországon és mennyi a honos fajainkból...


harlekinkaticák - nagyon hasonló változatok a

a tízpettyes katicánkhoz
Támad, harap és büdös – hát én nem tudom: kerültem már bele napsütésben repkedő harlekinfelhőbe, igazán szép katicás lett a nadrágom a pulóverem és a hajam J, de egy se harapott meg, egy se büdösített össze: igaz nem hadonásztam, nem nyomkodtam össze őket, csak hosszas rájuk csodálkozás után sétáltam tovább – amint árnyékba értem lassacskán mind ott hagyott L nem én kellettem nekik – micsoda meglepetés- J, hanem a meleg.


a fekete alapon piros foltos változatokat sem könnyű megkülönböztetni a

négyfoltos szerecsenkatánktól...
Száz szónak is egy a vége – fogadjuk el a harlekinkaticát is mint egy élőlényt a sok közül, tanuljuk ki őt, hogy az általa okozott kényelmetlenségeket kiküszöbölhessük, ha hibáztatni akarunk valakit hibáztassunk igazságosan azaz magunkat, és próbáljunk meg végre ne ellenségeket látni benne és a többi nekünk kellemetlenségeket okozó élőlényben, hanem idézzük a régi mondást : hagyjuk őket élni, hogy mi is élhessünk! (Leben und leben lassen!) Minden új változás ami minket is érint, a túlélésünket segíti – az a faj, amelyik eltunyul, ellustul, előbb-utóbb kipusztul. Az, amelyik rugalmasan követi a változásokat, azokat elfogadóan kezeli, ha tudja előnyére fordítja, ha nem, alkalmazkodik, ha kell védelmi módszereket dolgoz ki, de nem világot kiirt! - nos az túlél és megmarad.

A döntés a miénk!

ízelítő a honos fajaink szín- és formagazdagságából: huszonkétpettyes katica

Szemfoltos katica

Négyfoltos katica

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése