Sasolni
mindig lehet, még Újév első napján is!
J
A budai rakparton haladtunk évzáró kirándulásunkra a Pilisbe, amikor az autóból
a Hajógyári-szigetre bambulva a parti
fákon friss rágásnyomok villantak a szemembe. Mire felfogtam, hogy csak
hódrágásokat láthatok, az út már el is fordult a parttól, de az izgalom
megmaradt – hát már itt is megjelent volna az újpesti Népsziget „Morcos Hódja”?
(2012 őszén látták meg először az állatot, aztán az árvízi mentésnél 2013
júniusában egy röpke videófelvételt is
tudtak róla készíteni
http://indavideo.hu/video/Ujpesti_Hod
)
Nos nem
tudtam nyugodni, úgyhogy az év hód sasolással kezdődött! Nem is akármilyen
eredménnyel – nemcsak friss rágásnyomokat
találtunk szép számmal,
 |
| Már az árvíz előtt is járt ide a hód: a jobboldali fán jól látszik, hogy a rágásnyom régi, a baloldalin friss! |
de lábnyomokat,
 |
| A hódlábnyom jellegzetes alakú, ha tisztán látszik nem téveszthető össze a kutyáéval. |
 |
| Csúszik a part, kellenek a karmok! |
 |
| Nagy a forgalom! |
sőt egy lakóüreget is, amit láthatóan
használ az állat.
 |
| Bejárat felülről |
 |
| és elölről... |
 |
| Lehet, hogy ez is egy lakóüreg? Ágak vannak a szájába húzkodva... |
Mivel a Népszigeten is tudnak hódlakásról, még az is kérdés
vajon morcos hódunk egyedül van-e még vagy esetleg társra talált?
De hogy
lehet egyáltalán hód Budapesten? Hát hódoljunk egy
kicsit a hódoknak J:
Magyarországon
az utolsó eurázsiai hód (Castor fiber) 1865-ben pusztult ki, - ahogyan Európa
nagy részéből is eltűnt - valószínüleg a húsáért, szőrméjéért és fartőmirigy
váladékáért (pézsma - bár közel sincs a legértékesebb pézsmához a pézsmaszarvaséhoz - illatszerek alkotójaként alkalmazták) folytatott vadászat és élőhelyének csökkenése miatt. (A Magyar
Nemzeti Szakácskönyvben - 1888 még két hódhúsból készült étel receptje is
szerepel. Ezen kívül a hódhús a középkorban böjtös ételnek számított, mert akkor még tévesen sokan azt gondolták, hogy halat eszik!) Aztán 1985-86-ban újra hódokat észleletek a Szigetközben – ez a
természetes visszavándorlás szinte biztosan az osztrák telepítéseknek volt
köszönhető, majd 1996-tól a WWF nálunk is elindította hód visszatelepítési
programját – 12 év alatt 234 példányt engedtek szabadon az ország különböző hód
szemmel nézve kívánatos pontjain (Gemenc, Hanság, Tisza, Dráva mente…). A hódok pedig hódítanak! – az állandó
monitorozás eredményeképpen ma már 750-1000 hód lakik újra nálunk, állományuk
évről évre szépen növekedik.
 |
| Hódvisszatelepítés 2002-ben - Még az utazóládában... |
 |
| első lépés az új lakóhelyen |
 |
| Fogadja a hódolatot! :) |
 |
| Irány a biztonságos víz! |
 |
| Egy felderítő kör, aztán lebukott... |
Jó nekünk ez
vagy rossz? Mindenképpen jó, hiszen a sok kipusztult faj után egy legalább újra
gazdagíthatja természeti közegünket, amibe - ezt soha ne felejtsük el! - belekontárkodhatunk, változtatgathatunk, de
vigyázat, nélküle életképtelenek vagyunk! - ám mint az összes többinek, a békés
egymás mellett élés megvalósításához neki is szüksége van arra, hogy ismerjük
és elfogadjuk.
Miért? Hát először mert nagy, morcos képe és nagy foga
van – biztosan harapni akar vele! Pedig embert nem eszik! J Európa legnagyobb
rágcsálójáról beszélünk, mérete 75-100 cm súlya 20-50 kg között váltakozik.
(csak összehasonlításképp, mivel a vidrával sokan összekeverik: a vidra mérete
60-85 cm, súlya 7-15 kg, a legnehezebb hímek nyomhatnak 20-23 kg-t)
 |
| Hódkoponya - feltűnőek a vésőszerű hatalmas metszőfogak |
 |
| amiknek a nyomát nem lehet összekeverni mással! |
 |
| Igaz? Pl a harkályvéséssel sem... |
 |
| Csak a hátsó lábak úszóhártyásak |
 |
| Jellegzetes a lapos pikkelyes farok - a szárazföldön erre támaszkodik, vízben a kormányzásban segíti és veszély esetén ezzel jelez a többieknek: rácsap a vízre - a hang messzire elhallatszik |
Úszik mint a
vidra, de a halak biztonságban vannak tőle (horgászok figyelem! nem jelent
konkurrenciát J )– csak a növények reszkethetnek
hód közeledtére: nyáron a vízi zöld növényekkel táplálkozik, ha partközelben
gabonaföld van oda is kijár – a kukoricát szereti a legjobban! -, de aztán ha
vége a jó világnak kezdődhet a favágó munka! Októbertől májusig elsősorban
fákat döntöget – erre kellenek azok az éles metszőfogak -, hogy hozzájuthasson
téli táplálékához, a fakéreghez, illetve tavasszal a friss rügyekhez, levelekhez. A kidöntött fák koronája szinte mindig a vízbe
merül – így kényelmesen és biztonságban le lehet rágcsálni az ágakat, téli
tápláléknak fel lehet halmozni vagy gátat is lehet belőlük építeni!
 |
| Munkában... |
 |
| Messziről látszik a hódrágás nyoma - nem ijed meg a méretektől! |
 |
| Akkurátus hód - szereti a rendet! :) |
 |
| Ceruzahegyezés... :) |
Bizony a hód
azok közé a ritka állatfajok közé tartozik, akik ha szükségük van rá,tudatosan
átalakítják környezetüket – szép tudományosan ökoszisztéma mérnök faj. Miért
strapálja magát gátépítéssel?
Csak akkor
mérnökösködik, ha olyan vizet választ lakóhelyének ami sekély, vagy változó vízállású. A gátjának
egy a célja: állandó legyen a vízszint, és elég mély ahhoz, hogy várának bejárata és a
téli élelemraktára állandóan víz alatt
legyen.
Így ritka
esetben az is előfordulhat, hogy ahol korábban csak egy kis patak csörgedezett
előttünk, legközelebb már tóval állunk szemben!
A kanadai
természetfilmek látványos hódváraival ellentétben, a mi hódunk általában a
vízfolyások agyagos partjába vájt üregekben lakik. De azért szerencsés esetben itthon
is találhatunk gallyakból és faágakból készített várakat – ha sekély a part
vagy kényelmes az állatunk és az ürege bejáratánál halmozza fel a raktárát,
hogy csak az orrát kelljen kidugni ha csemegézni akar…
Így persze téli álmot sem kell aludnia, hiszen a felhalmozott ágak elegendő táplálékot nyújtanak télire.
 |
| Ha nem elég magas a vízállás vagy nyitott az üreg, gallyvár épülhet fölé |
 |
| Milyen mély a hód ürege? 2006 márc. hódmonitorozás a hansági főcsatornánál |
 |
| Gallyvár 1. 2006 márc. hódmonitorozás a hansági főcsatornánál |
 |
| Gallyvár 2. 2006 márc. Hódmonitorozás a Rábca mentén |
 |
| Gallyvár 3. Hódmonitorozás a Rábca mentén |
Szóval ez a
hód is – mint minden más állatfaj – okozhat nyűgöket nekünk: fákat döntöget,
gabonaföldet látogat, gátat épít…, de ma már tudjuk – ugye tudjuk?, hogy nem az
a megoldás, hogy kiirtjuk, hanem helyet biztosítunk neki is – magunknak is.
Gyakorlatba ültetve ez a fenntartható fejlődés! Úgyhogy ne ijedjetek meg morcos
hódtól, hanem használjátok ki a lehetőséget, hogy hosszabb utazás nélkül is hódnyomokat
találhattok és nagy szerencsével – és persze csendes, türelmes viselkedéssel! –
hóddal találkozhattok Budapesten!
(Segítségképpen
viselkedés ABC – elsősorban kutyatulajdonosoknak!:
1.
Ne biztassátok a kutyát hódüregbe való
bebújásra, kikaparásra!
2.
Ha véletlenül szemetek elé kerül a hód, ne
engedjétek rá a kutyát – a saját érdekében!
3.
Ha ti látnátok meg az állatot ne kiabáljatok,
fussatok utána, zárjátok el a víztől vagy az üregétől!
J Hódnyom keresés közben pedig számos más megfigyelés is vár ám rátok - csak ízelítőnek:
 |
| Nyest használta kilátónak és területjelző helynek a fát... |
x
 |
| Természetszobrász: fa+gombák+árvíz együttes alkotása |
g
Megjegyzések
Megjegyzés küldése