A nyugalmas
és főleg sötét zugok kedvelőinek ideális egy madárfészekodú. A fülbemászók valósággal „bandázhatnak”
egyben-egyben, de mielőtt sikoltozva eldobnánk a faházikót, ismerkedjünk
meg velük kicsit és inkább a tévhiteket dobjuk el: nevük ellenére eszük ágában
sincs a fülünket használni, még csak nem is csípnek, sőt levéltetű, hernyó
fogyasztásukkal kifejezetten barátaink lehetnek.
Igen tudom, ott az a szörnyen
veszélyesnek látszó fogazott „rágó” a
feneküknél és ennek egyik célja éppen félelmetes külleme révén a ragadozók
elriasztása, de valójában ez egy csomagolóeszköz! Ránézésre senki sem mondaná
meg, hogy a fülbemászónak van szárnya, pedig van, csak akkurátusan vagy
negyven! rétegbe hajtva tárolja csutak szárnyfedői alatt. Hogy repülni tudjon,
ezt a szárnyat bizony ki kell bontani, teregetni, majd repülés után újra
összecsomagolni, erre (is) kell neki a feltűnő fartoldalék. Nem csoda, hogy
ritkán szánja rá magát a szárnyaló testgyakorlatokra! J A nőstények „fogója” egyenes,
a hímeké befelé görbül, ezzel össze is tudnak akaszkodni ártalmatlan
harcaikban forró őszi udvarlásaik idején, no és a nőstényt sem árt megragadni a párzás során, nehogy már elszaladjon...
Na ugye, hogy már nem is félünk a farkastól azaz a
fülbemászóktól? J
Megjegyzések
Megjegyzés küldése