2014. január 2., csütörtök

Újévi hódles a szomszédban!

Sasolni mindig lehet, még Újév első napján is! J A budai rakparton haladtunk évzáró kirándulásunkra a Pilisbe, amikor az autóból  a Hajógyári-szigetre bambulva a parti fákon friss rágásnyomok villantak a szemembe. Mire felfogtam, hogy csak hódrágásokat láthatok, az út már el is fordult a parttól, de az izgalom megmaradt – hát már itt is megjelent volna az újpesti Népsziget „Morcos Hódja”? (2012 őszén látták meg először az állatot, aztán az árvízi mentésnél 2013 júniusában  egy röpke videófelvételt is tudtak róla készíteni  http://indavideo.hu/video/Ujpesti_Hod )

Nos nem tudtam nyugodni, úgyhogy az év hód sasolással kezdődött! Nem is akármilyen eredménnyel –  nemcsak friss rágásnyomokat találtunk szép számmal, 









Már az árvíz előtt is járt ide a hód: a jobboldali fán jól látszik, hogy a rágásnyom régi, a baloldalin friss!







de lábnyomokat, 


A hódlábnyom jellegzetes alakú, ha tisztán látszik nem téveszthető össze a kutyáéval.

Csúszik a part, kellenek a karmok!

Nagy a forgalom!
sőt egy lakóüreget is, amit láthatóan használ az állat.

Bejárat felülről

és elölről...

Lehet, hogy ez is egy lakóüreg? Ágak vannak a szájába húzkodva...
Mivel a Népszigeten is tudnak hódlakásról, még az is kérdés vajon morcos hódunk egyedül van-e még vagy esetleg társra talált?
De hogy lehet egyáltalán hód Budapesten? Hát hódoljunk egy kicsit a hódoknak J:

Magyarországon az utolsó eurázsiai hód (Castor fiber) 1865-ben pusztult ki, - ahogyan Európa nagy részéből is eltűnt - valószínüleg a húsáért, szőrméjéért és fartőmirigy váladékáért (pézsma - bár közel sincs a legértékesebb pézsmához a pézsmaszarvaséhoz - illatszerek alkotójaként alkalmazták) folytatott vadászat és élőhelyének csökkenése miatt. (A Magyar Nemzeti Szakácskönyvben - 1888 még két hódhúsból készült étel receptje is szerepel. Ezen kívül a hódhús a középkorban böjtös ételnek számított, mert akkor még tévesen sokan azt gondolták, hogy halat eszik!) Aztán 1985-86-ban újra hódokat észleletek a Szigetközben – ez a természetes visszavándorlás szinte biztosan az osztrák telepítéseknek volt köszönhető, majd 1996-tól a WWF nálunk is elindította hód visszatelepítési programját – 12 év alatt 234 példányt engedtek szabadon az ország különböző hód szemmel nézve kívánatos pontjain (Gemenc, Hanság, Tisza, Dráva mente…).  A hódok pedig hódítanak! – az állandó monitorozás eredményeképpen ma már 750-1000 hód lakik újra nálunk, állományuk évről évre szépen növekedik. 

Hódvisszatelepítés 2002-ben - Még az utazóládában...

első lépés az új lakóhelyen

Fogadja a hódolatot! :)

Irány a biztonságos víz!

Egy felderítő kör, aztán lebukott...
Jó nekünk ez vagy rossz? Mindenképpen jó, hiszen a sok kipusztult faj után egy legalább újra gazdagíthatja természeti közegünket,  amibe - ezt soha ne felejtsük el! -  belekontárkodhatunk, változtatgathatunk, de vigyázat, nélküle életképtelenek vagyunk! - ám mint az összes többinek, a békés egymás mellett élés megvalósításához neki is szüksége van arra, hogy ismerjük és elfogadjuk.

Miért?  Hát először mert nagy, morcos képe és nagy foga van – biztosan harapni akar vele! Pedig embert nem eszik! J Európa legnagyobb rágcsálójáról beszélünk, mérete 75-100 cm súlya 20-50 kg között váltakozik. (csak összehasonlításképp, mivel a vidrával sokan összekeverik: a vidra mérete 60-85 cm, súlya 7-15 kg, a legnehezebb hímek nyomhatnak 20-23 kg-t)

Hódkoponya - feltűnőek a vésőszerű hatalmas metszőfogak

amiknek a nyomát nem lehet összekeverni mással!


Igaz? Pl a harkályvéséssel sem...

Csak a hátsó lábak úszóhártyásak

Jellegzetes a lapos pikkelyes farok - a szárazföldön erre támaszkodik, vízben a kormányzásban segíti és veszély esetén ezzel jelez a többieknek: rácsap a vízre - a hang messzire elhallatszik 
Úszik mint a vidra, de a halak biztonságban vannak tőle (horgászok figyelem! nem jelent konkurrenciát  J )– csak a növények reszkethetnek hód közeledtére: nyáron a vízi zöld növényekkel táplálkozik, ha partközelben gabonaföld van oda is kijár – a kukoricát szereti a legjobban! -, de aztán ha vége a jó világnak kezdődhet a favágó munka! Októbertől májusig elsősorban fákat döntöget – erre kellenek azok az éles metszőfogak -, hogy hozzájuthasson téli táplálékához, a fakéreghez, illetve tavasszal a friss rügyekhez, levelekhez. A kidöntött fák koronája szinte mindig a vízbe merül – így kényelmesen és biztonságban le lehet rágcsálni az ágakat, téli tápláléknak fel lehet halmozni vagy gátat is lehet belőlük építeni!


Munkában...

Messziről látszik a hódrágás nyoma - nem ijed meg a méretektől!

Akkurátus hód - szereti a rendet! :)

Ceruzahegyezés... :)
Bizony a hód azok közé a ritka állatfajok közé tartozik, akik ha szükségük van rá,tudatosan átalakítják környezetüket – szép tudományosan ökoszisztéma mérnök faj. Miért strapálja magát gátépítéssel?
Csak akkor mérnökösködik, ha olyan vizet választ lakóhelyének ami  sekély, vagy változó vízállású. A gátjának egy a célja:  állandó legyen a vízszint,  és elég mély ahhoz, hogy várának bejárata és a téli élelemraktára állandóan  víz alatt legyen.
Így ritka esetben az is előfordulhat, hogy ahol korábban csak egy kis patak csörgedezett előttünk, legközelebb már tóval állunk szemben!

A kanadai természetfilmek látványos hódváraival ellentétben, a mi hódunk általában a vízfolyások agyagos partjába vájt üregekben lakik. De azért szerencsés esetben itthon is találhatunk gallyakból és faágakból készített várakat – ha sekély a part vagy kényelmes az állatunk és az ürege bejáratánál halmozza fel a raktárát, hogy csak az orrát kelljen kidugni ha csemegézni akar…
Így persze téli álmot sem kell aludnia, hiszen a felhalmozott ágak elegendő táplálékot nyújtanak télire.

Ha nem elég magas a vízállás vagy nyitott az üreg, gallyvár épülhet fölé


Milyen mély a hód ürege? 2006 márc. hódmonitorozás a hansági főcsatornánál

Gallyvár 1. 2006 márc. hódmonitorozás a hansági főcsatornánál

Gallyvár 2. 2006 márc. Hódmonitorozás a Rábca mentén
Gallyvár 3. Hódmonitorozás a Rábca mentén

Szóval ez a hód is – mint minden más állatfaj – okozhat nyűgöket nekünk: fákat döntöget, gabonaföldet látogat, gátat épít…, de ma már tudjuk – ugye tudjuk?, hogy nem az a megoldás, hogy kiirtjuk, hanem helyet biztosítunk neki is – magunknak is. Gyakorlatba ültetve ez a fenntartható fejlődés! Úgyhogy ne ijedjetek meg morcos hódtól, hanem használjátok ki a lehetőséget, hogy hosszabb utazás nélkül is hódnyomokat találhattok és nagy szerencsével – és persze csendes, türelmes viselkedéssel! – hóddal találkozhattok Budapesten!
(Segítségképpen viselkedés ABC – elsősorban kutyatulajdonosoknak!:
1.       Ne biztassátok a kutyát hódüregbe való bebújásra, kikaparásra!
2.       Ha véletlenül szemetek elé kerül a hód, ne engedjétek rá a kutyát – a saját érdekében!
3.       Ha ti látnátok meg az állatot ne kiabáljatok, fussatok utána, zárjátok el a víztől vagy az üregétől!

4.       Semmiképp se bántsátok, tömjétek be az üregét…stb, VÉDETT ÁLLAT, ha problémát okoz nektek a jelenléte a  Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek jelezzétek! 
J    Hódnyom keresés közben pedig számos más megfigyelés is vár ám rátok - csak ízelítőnek:

Nyest használta kilátónak és területjelző helynek a fát...
x  
Természetszobrász: fa+gombák+árvíz együttes alkotása


g