2013. szeptember 29., vasárnap

„Ezt tettem nyáron a környezetért!”

Ezt tettem nyáron a környezetért!
Környezetvédelmi gyerek-rajzpályázat alsó tagozatos általános iskolások részére.

A környezetvédelmi rajzpályázat témája:
„Ezt tettem nyáron a környezetért!”

A jelentkező kreatív és tettre kész gyerekek rajzban fogalmazhatják meg, mit tudtak tenni környezetük védelme érdekében a nyáron.
A környezetvédelmi gyerekrajz-pályázaton 6-10 éves, alsó tagozatos általános iskolai tanulók indulhatnak. Egy tanuló csak egy pályamunkát készíthet, amelynek A4 méretűnek kell lennie. A pályaművek hátoldalán nyomtatott betűkkel, jól olvashatóan, fel kell tüntetni a pályázó teljes nevét, születési idejét, postacímét és a szülő vagy gondviselő e-mail címét, továbbá a felkészítője (tanára) nevét.
A környezetvédelmi rajzpályázat célja a környezeti nevelés és a környezetvédelmi felelősségvállalás elősegítése, az egyén felelősségének tudatosítása, környezettudatos gondolkodásra való nevelés.
A pályázat alkotni vágyó és kreatív gyerekeknek ad lehetőséget, akik bizonyíthatják, hogy ők is tudtak tenni a környezetük megóvásáért a nyáron.

A rajzpályázat beadási határideje: 2013. október 17.
A környezetvédelmi témájú gyerekrajzokat a 1157 Budapest, Páskom park 5. 7/45. címre kell postán feladni.

A környezetvédelmi rajzpályázat részletei az alábbi linken olvashatók:

A beadás után zsűri választja ki a legjobb alkotásokat három kategóriában: a legkreatívabb, a legszebb kidolgozású és a környezetért legtöbbet tevő alkotás kerül díjazásra. A nyertesek jutalma egy-egy érdekes környezetvédelmi témájú könyvajándék, valamint a legjobb alkotások a kornyezeti-hatasvizsgalat.hu oldalára is felkerülnek.
Eredményhirdetés a FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP alkalmából 2013. október 21-én lesz.

Remélem, hogy a gyerek-rajzpályázat hozzájárulhat a felnövekvő generációk környezeti neveléséhez. A Földünkért Világnap megfelelő alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon, vajon a hétköznapi életünk során mit tehetünk a bolygónk védelme érdekében.


„Utasok nincsenek a Föld nevű űrhajón - mindannyian a legénységhez tartozunk.”
Marshall McLuhan

Pocakos dámák, titokzatos virágok

Süt a nap, gyerünk ki a lakásból! J Nem kell messze, hosszú kirándulásra menjetek, akár a városi zöldben is felfedezhetitek a címadóimat!
Ha a Gellért-hegy, Rupp-hegy ösvényein sétálva kijuttok egy kis meleg, száraz rétre, tisztásra, nemcsak a kilátásban érdemes gyönyörködni, hanem megéri az orrotok elé is kukucskálni. Sasszemek persze előnyben, mert azok a bizonyos pocakos dámák értenek hozzá, hogy ne lehessen őket könnyen észrevenni: lehetnek zöldek vagy szalmasárgák – lakóhelyük színéhez alkalmazkodva, azaz az élő vagy elsárgult fűszálakat utánozva. Mozgásukban is igencsak megfontoltak – szó sem lehet holmi felelőtlen futkosásról, repkedésről – legfeljebb karcsú lábaikon hintáznak kicsit – mintha csak a szél játszana egy levélkével, vagy megfontolt séta közben fejüket forgatva tartják szemmel a környezetüket. (Na nem azért, hogy később teázgatás közben jóízűen elpletykáljanak  barátnőikkel a látottakról, hanem mert aki vadászik, az mindig lesben áll! Vadászó hölgyek? Na ne rémüljetek meg, minket nem fenyeget veszély, a lepkék, legyek, szöcskék,sáskák… társadalmának kell résen lennie. Nem feszítem tovább a húrt J, ha még nem találtátok volna ki, imádkozó sáska (Mantis religiosa) nőstényeket figyelhettek meg mostanság. Néhány túlélő – később elmagyarázom ezt a jelzőt -hímet is persze, csakhogy ők kisebbek, fürgébbek, hamarabb elrepülnek veszélyt érezve, míg elnehezedett 6-8 cm-es aráik már nemcsak a vadászaton, hanem fontosabb kérdésen is törik a fejüket: hova rakják le duzzadó hasukból a petecsomóikat.

Íme egy pocakos dáma
Sáska-e az imádkozó sáska? Bizony nem! A rovarok nagy osztályában a fogólábúak rendjébe tartozik
( a valódi sáskák meg az egyenesszárnyúakhoz) és életmódja is tökéletesen eltér névrokonaitól.
Azokat a bizonyos fogólábakat nem véletlenül tartja imádkozó pózban (másik nevét ájtatos manó is ezért kapta), ha elérhető közelségbe kerül a zsákmány, egy villanás csak, ahogy előrelendülnek, a következő pillanatban pedig már karmaik, tüskéik között vergődik a reggeli.

Fogóláb tisztogatás...a NatGeo fotóján jól látszik, milyen félelmetes fegyver
A lábak mellett a hatalmas szemek segítik a vadászatban – ha nézitek a fotókat nincs olyan érzésetek, hogy a Batman zöld manójának álarcát róla mintázták?
(A különbség „csak” az, hogy egy állat sosem gonosz, legfeljebb, ha elég értelmes, akkor gonoszkodhat – az elvetemültség úgy látszik az evolúciós sorban az értelmi szinttel arányban nő…)
Ezt csak azért fejtegettem itt ilyen bölcsen, mert van egy mozzanat az imádkozó sáskák életében, ami miatt az első reakciónk a gonosz rásütése lenne: a nyár végi szerelem igencsak veszélyes lehet a hímek számára – előfordul, hogy életük párja párzás közben leharapja a fejüket!!!
A természeti jelenségeket SOSEM szabad azonban érzelmeink alapján megítélni! Tegyétek csak fel azt a MIÉRT kérdést? Bár sok minden a természeti folyamatokban még ma is titok számunkra – akár szeretjük ezt bevallani akár nem -, az imádkozó sáska nőstények kannibál viselkedésére megvan a magyarázat: a hímek egy idegközpontja a párzómozgást gátolja. Ha elveszti szegény a fejét – azaz leharapják -, ez a gátlás megszűnik, a párzás sikeressége nő. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a nőstény táplálék-fehérjeforráshoz jut ha férjét megeszi, így energiáit maradéktalanul a peteképzésre fordíthatja. Mivel a hímek élete nyár végétől számítva már amúgy is csak 1-2 hónapig tartana - az első fagyokig -, addig meg a táplálékszerzésben a nőstények vetélytársai lennének,  áldozatuk a faj fenntartását tekintetbe véve mindenképp előnyös.
(Még szerencse gondolhatják a fiúk, hogy nálunk ez nem így működik! J)
És most váltsunk egy kis gyakorló tudományra: segítsétek a fajok elterjedésének felmérését célzó úgynevezett monitoring munkát! Az imádkozó sáska is monitoring faj: a vadonleső oldalán  http://www.vadonleso.hu megfigyelésetek helyét, időpontját rögzítve, újabb adattal járultok hozzá a különböző fajok feltérképezéséhez!
(Az imádkozó sáska védett rovarfajunk 5.000,- Ft a természetvédelmi értéke.) 

Sziasztok! Na ki az az ügyes aki megtalál?
 Miközben ezeket a vad szerelmi életű manókat keresitek, biztos, hogy meglátjátok a címben említett titokzatos virágokat is: sárga szirmok, mintha csak lebegnének a földön – se szár, se levél!

Föld felett lebegő szirmok
A vetővirágokban (Strenbergia colchiciflora) gyönyörködhettek! Miért hívom titokzatosnak? Több okból: egyrészt évekig nem láthatjátok az őszi virágzását, csak akkor, ha elég sok eső esik augusztus-szeptemberben. (Én 4 éve járok a Gazdagrét-Törökugrató Iskola tanulóival  - Gurubiné Katalin tanítónő lelkesedésének köszönhetően - a Rupp-hegyre, soha nem találkoztunk eddig vele ott!) 

Szinte a járókelők lába alatt bújtak ki a virágok a Rupp-hegy tanösvényén
De titokban akkor is virágzik, amikor nem látjuk: a föld alatt!!! Csak a porzó, termő fejlődik ki, a hangyák beporozzák, tavasszal jöhet a termés. Hú de sok furcsaság egy mondatban! Bizony a vetővirágot a hangyák porozzák ha föld felett, ha föld alatt nyílik, leveleit, termését pedig tavasszal neveli ki, mintha nem is ugyanaz a növény lenne. (Írtam már egy ilyen ravaszdiról a sportos sasolásban – ha megírjátok a nevét, bölcsbagoly pont a jutalom!)

Az apró porzó, termő csak a hangyákat csalogatja

Az idei időjárás hosszú szünet után vetővirágos! Mindenfelé nyílik – Tihany, Börzsöny, Mátra… Nézzétek meg a saját szemetekkel!

2013. szeptember 23., hétfő

A borz és a dió

Érik a dió... Ha van egy diófátok a kertben, vagy eltölthettek mostanában egy éjszakát olyan helyen, ahol dió is terem, sötétedés után érdemes kicsit figyelni, mert hívatlan látogatóitok lehetnek. Én Vörösmart közelében voltam a hétvégén, egy horgásztanyán barátainknál látogatóban és gyertyafényes beszélgetés közben, egyszercsak hangos ropogtatásra lettünk figyelmesek. Zseblámpa elő és kiderült, hogy egy borz a vendég: orra a földön, ha talált egy egy lehullott szemet, olyan jóízűen csámcsogta befelé, hogy a nyál is összefutott a szánkban :) Bár tudtam, hogy mindenevő a jószág, meglepett, hogy a dió is szerepel az étlapján - persze neki több esze van mint nekem: télire sok zsírt kell a fenekére halmozni, mi lenne erre alkalmasabb többek között, mint a diólakoma :) Mindenesetre annyira nem zavartatta magát, hogy még a nem túl profi fényképezőgépemmel is sikerült néhány bizonyító fotót készítenem. 


Szimatot fogott :)

Szerintetek büdös borz volt a látogató? Semmiképpen! A mi borzunk (Meles meles) Európában és Ázsiában fordul elő, nincsen bűzmirigye, nemhogy nem büdös, de nagyon is tiszta állat - a borzvár egyik ismertetőjele, hogy mellette mindig megtalálhatjátok a sekély kis gödröket, a borz illemhelyeit! 

A csíkos bűzösborz vagy más néven csíkos szkunk (Mephitis mephitis) Kanada és az Amerikai Egyesült Államok elterjedt lakója. Neki bezzeg félelmetes híre van, fő védekezési eszköze, a bűzmirigyeiből kilövellt váladék miatt: a rothadó káposzta, fokhagyma, égett toll és egyéb nyalánkságok keverékéből összeálló szag állítólag hetekig beleeszi magát az ember bőrébe, ruhájába...


Borz (Meles meles)
Csíkos bűzösborz (Mephitis mephitis)

Egyébként nemcsak borz, hanem más tettes is megjelenhet a sötétben diót csemegézni: nagy disznók vagy kis disznók. A nagyok a vaddisznók - gondolom, most nem árultam el nagy titkot, hiszen a ki a makkot szereti, az a diót se veti meg, de kik a kicsik? Hát a sündisznók! Na az ő kis tűfogaik nem dióhéjtörésre termettek, de ha kicsit megroppant már az a fránya héj (mondjuk ráléptetek véletlenül), akkor boldogan csemegézik ő is. Szóval süncsalinak akár néhány diót is rakhattok a kertbe, ha meg a tüskés szuszogó késlekedne, nappal jönnek a vetélytársak: cinegék, csuszkák, harkályok minden mennyiségben! Szóval érdemes a jut is marad is elvét követni: legyen bőven dió a beiglibe meg az egyéb finomságokba, de ha hagytok egy keveset a földön is, állati élményekben lehet részetek!

2013. szeptember 11., szerda

Virágban búcsúzott a Duna a nyártól


És ez nagyon jó hír, mert azt jelenti, hogy tisztul a vize!!! Öröm a benne élőknek és nekünk, akik a vizét isszuk! Na jó, de mi is volt ez a virágzás? 
A dunavirág (Ephoron virgo) egy különleges állatka, kérész.
A kérészek, ha a rendszertant nézzük, a rovarok nagy csoportjába tartoznak (Rovarok Osztály Kérészek Rend). Akkor annyit már biztosan tudunk, hogy 6 lábuk van! :) A lábuknál sokkal izgalmasabb testrészük a szemük: vannak nagy összetett szemeik és pluszban 3 pontszemük! A hímek összetett szeme olyan gülü nagy lehet, hogy már külön nevet is kapott: turbánszem. Mire kell nekik? Hát sasolásra! :) Természetesen a lányokat nézegetik velük és ha megtalálják őket, hát jöhet az akrobata mutatvány: párzás a levegőben!

Esti tánc dunavirág módra
 A repülésben nem túl profik, csapongva táncolnak inkább, pedig próbálnak magukon segíteni: még a beleikbe is levegőt pumpálnak. Hűha egyre több furcsaság derül ki róluk! Hát akkor hogyan esznek? A válasz rövid: sehogy! Még a szájszerveik csökevényesek, azaz, ha akarnának sem tudnának enni, de nincs is rá szükségük, hiszen rövidke felnőtt életük csak a szerelemről szól. Nem véletlen a régi mondás: kérészéletű egy vállalkozás, tevékenység, ha épp csak a próba idejéig jut el. A híres tiszavirág (Palingenia longicauda) rajzása mindössze 3 órán át tart... Mielőtt megsiratnánk azonban őket, nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy szép, felhőtlen "gyerekkoruk" volt: a kérészek lárva alakban 2-3 évig élnek a vizekben! Bár talán még a mamájuk se ismerne rájuk, van gyerekben és felnőttben valami közös: mindkettő testvégén 2 vagy 3 hosszú nyúlvány található. Ezek a lárvák mozgását biztosan megkönnyítik, de hogy a felnőtteknél mi a szerepük? Csak szépek vagy nekik is segítenek a repülésben? A felnőttek szárnya általában átlátszó, de pont a dunavirágnak tejszerűen fehér.

Mint kis halott tündérek...
 Évtizedekre eltűnt a Dunából, majd tavaly figyelték meg több ponton rajzását először, míg idén aztán igazán látványos esti táncokat produkáltak Budapesten is a hidak lámpái körül. Nagyjából augusztus közepétől szeptember elejéig várhatjuk őket jövőre is, és lesz időnk megcsodálni nászukat, mert a tiszavirággal ellentétben egy-egy Duna szakaszon két hétig is eltart a rajzásuk. Sajnos az örömbe üröm is vegyül: a lámpák révén csodálhatjuk őket és ugyanezeknek a lámpáknak a fénye ejti őket csapdába, hogy peterakás nélkül milliószámra pusztuljanak el...
Íme újabb feladat vár a jövő kutatóira, talán rátok! Hogyan oldjuk meg a fényszennyezés ezernyi problémáját, segítve a bajba jutott élőlényeken és rajtuk keresztül soha ne felejtsétek el MAGUNKON!

Sportos Sasolás

Bár az időjárás kicsit elszomorodott, nem marad ez így sokáig, várnak ránk még szép -a szombatihoz hasonló - szeptemberi napok. S ha nem kirándulásra hanem egy „jóízű” biciklitúrára vágytok, hát két keréken is nagyszerűen lehet sasolni! Íme rövid ajánlóm:

Budapest –Tahitótfalu bicikliúton (Leányfalu és Tahitótfalu között 2 km-es szakaszon kell csak a 11.út mellett menni, egyébként a Duna parton vagy a közelében vezet a kényelmes bringaút)

Budapest - Kisoroszi, kb 48 km

Tahitótfalunál a hídon átkerekeztek a Szentendrei szigetre Kisorosziba, onnan komppal Visegrád- Szt-György pusztára, majd a 11 mellett néhány km-t Visegrádig (itt jó széles a 11. út, nem zavarók az autók).
Szentgyörgypuszta - Visegrád, kb 4 km

Visegrádnál átkompoltok Nagymarosra, visszafelé kerekeztek Vácig,

Nagymaros- Vác, kb. 18 km
Vácról komppal „visszaeveztek” a Szentendrei szigetre, Tahiba kerekezés és onnan a hídon ugyanazon az úton juttok vissza Budapestre, mint amin jöttetek.

A táv kb 90 km (mi Pünkösdfürdőtől indultunk), de ne ijedjetek meg: a sok kompos pihenés és később említett lazítások kifejezetten élvezetessé teszik az utat!

És mit láthattok útközben?
Le se kell szállni hozzá, hogy a Szentendrei sziget legelőin, a Kismaros előtti nedves kaszálóréteken az ŐSZI KIKERICS (Colchicum autumnale) szőnyegeket észrevegyétek. Furcsa egy virág ez az Őszike. (Arany János valószínüleg róla nevezte el híres verscsokrát: Őszikék). A hagymájában tárolt tápanyagok segítségével ősszel hozza a virágját, majd amikor a virágok elszáradnak, a NAGY SEMMIT látjátok, egészen áprilisig, amikor elkezdi a leveleit nevelni és közöttük később a termése jelenik meg!
Őszi kikerics nyáron

Majd nyár második felére ezek is elszáradnak, megint jön a NAGY SEMMI, hogy szeptemberre ismét a virágpompa táruljon elétek. 
Amúgy meg híresen mérgező az egész növény (virága, hagymája, magjai), a kolchicin nevű alkaloidot tartalmazza. A legelőre hajtott marhák (ha elég marhák és lelegelik :) egy sor tünet után légzésbénulásban elpusztulnak. Így járhatunk mi is, úgyhogy VIGYÁZAT: Mindent a szemnek de semmit a kéznek, főleg a szájnak a kikerics esetében!
Őszi kikerics ősszel
Mint sok sok vörös vércsepp piroslanak az ŐSZI VÉRFŰ (Sanguisorba officinalis) fejecskéi ugyanezeken a réteken. Történelmi virág!: Attila király fia, Csaba királyfi, atyja halála után testvéreivel trónviszályba keveredett, a nép egymás ellen háborúzott. A sebesült katonák szenvedtek, jajgattak, de nem volt gyógyír a sebekre, míg Csaba királyfi rá nem bukkant a vérfűre! Ezért hívják az őszi vérfű rokonát a kis vérfüvet (S minor) csabaírének. 
A homeopátia használja a növényt ma is! (Görcsoldásra, a menopauza beálltakori köztes vérzések és hasmenéses megbetegedések ellen alkalmazza.)

Vércseppek vagy Őszi vérfű?

ÉS CSAK MOST JÖN A JAVA: a virág nélkül nem létezhetne két lepkefaj: a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) és a zanótboglárka (M. nausithous). A lepkék megtermékenyített nőstényei petéiket a vérfű virágzatára rakják. A kikelő hernyók kicsit csemegéznek a még éretlen magkezdeményekből, aztán bungee jumping-olnak egyet - selyemszálat fonogatva leeresztik magukat a talajra és várnak a nagy Ő-re!
Ha szerencséjük van, meg is érkezik - bizonyos hangyák formájában, akik már a hátukra is veszik és a bolyba cipelik őket. Tejjel mézzel folyó Kánaán ez a hernyóknak a sok finom hangyatojással, lárvákkal!
Megbolondultak a hangyák, hogy bevisznek egy ragadozót a házukba?
Na nem kell aggódnotok, cserébe a táplálékért a hernyók cukros váladékot termelnek, ami meg a hangyák egyik kedvenc csemegéje - lám lám a valamit valamiért elv tökéletesen működik az esetükben!
A hernyók aztán bebábozódnak és a következő év júliusában már lepkeként másznak ki a bolyból. Az ő jól működő összefogásukat megint csak mi emberek veszélyeztethetjük: a lepkéknek július közepétől szeptember közepéig szükségük lenne a vérfű virágaira, de ha mi közbeszólunk újra meg újra a kaszával... Pedig ha nem vagyunk önzők és mohók - jelen esetben figyelünk a kaszálás időpontjára -, mindenkinek jut és marad is!
Vérfű hangyaboglárka

A meleg szeptemberi napok előcsalják utolsó vitorlázásokra az egyik legszebb és legnagyobb nappali lepkénket a GYÁSZLEPKÉT (Nymphalis antiopa). Védett (50.000 Ft védelmi érték), nincs kihalófélben, de nincs is belőle túl sok, így mindig öröm, ha szem elé kerül. Kétszer is sikerült megfigyelni bringázás közben – 6-8 cm széles szárnyfesztávval nem nehéz két kerékről sem észrevenni! A fotóról láthatjátok, nincs más lepkefaj amivel összetéveszthetnétek, viszont most keressétek még, mert hamarosan aludni megy és elő sem kerül áprilisig!
Gyászlepke

A Duna felett cikázó , de folyamatosan vonuló FÜSTI és MOLNÁR FECSKE csapatoknak is most kell búcsút inteni, 1-2 héten belül már hiába fogjátok keresni őket.
Fecskebúcsú

Mély korrogó hangjukat akkor is meghallani, ha fütyül a szél a fületek mellett, mert éppen sebességrekordot akartok dönteni - a Pilisben és a Börzsönyben egyaránt mindenfelé megpillanthatjátok a HOLLÓkat (Corvus corax). Nagy ragadozómadár hatású fekete madarak, ha felettetek repülnek el, az ék alakú farok biztosan elárulja kilétüket.

Hollómadár szállj csak szállj...

És ha a kompokra várni kell, érdemes a Duna partot felderíteni – kicsit olyanok lesztek mint a vízbe hajló ágakon gubbasztó nyakigláb SZÜRKE GÉMek (Ardea cinerea) - de mindig megéri! 

Szürke gém

Visegrádnál én kétféle apróságot találtam: a gyönyörű RAJZOS CSIGA (Theodoxus danubialis) egy üres házát – nagyon megritkult a Duna szennyeződésével, de van remény a szaporodására, hiszen a dunavirág is újra megjelent! (Aug.27.-én a Petőfi hídon ültem a villamosban – egy jó kis beszélgetős esti pizzázás után - és a lámpáknál még tömegesen rajzottak a kérészek! Egy hét múlva ugyanarra vitt az utam, de már nyomukat sem láttam. Most virág vagy állat? Mi az a dunavirág? Megérdemelt egy külön bejegyzést, olvassátok el azt is!)

Rajzos csiga

A sasszemű sasolók az apró BORSÓKAGYLÓ (Pisidium sp.) héjait is levadászhatják – mi a „minél kisebb, annál nagyobb kincs” játékot szoktuk velük játszani.
Borsókagylók

És hogy a felnőttek kedvét még inkább meghozzam a túrához :): A Kisoroszi rév előtt többek között meggysörrel lehet felüdíteni magunkat, Nagymaroson finom a sült kolbász ropogós kenyérrel a parti büfében és Verőcén híres a cukrászda – ami csak szem szájnak ingere…

Mit írhatnék még? Bringára fel, menjetek sasolni!

2013. szeptember 5., csütörtök

Madarak minden mennyiségben!



Akár ez is lehetne az ócsai Madárvárta jelmondata. 

Bp-től 30 km-re egy kis madárparadicsomra bukkanhattok. Az idilli kép rengeteg munka eredménye: a 70-es évekig tőzegbányászat folyt itt, ma már ennek szinte nyomát sem látni, csak a gyönyörű élőhelymozaikokat: nádasfoltok, láprétek, lápcserjések és erdők, együtt egy helyen. Éppen ennek a változatosságnak köszönheti a terület az egyediségét: olyan gazdag növény- és állatvilágot, ami kiérdemelte a nemzetközi védelmet is!  



A Vártán folyamatos kutatómunka folyik, elsősorban madárgyűrűzés, ezért a máskor csak messziről vagy röptében megfigyelt szárnyas jószágokkal kézben lehet ismerkedni!

Madár legyen a talpán, aki észreveszi a függönyhálókat
Nemcsak madarakat figyelhettek ám meg...



Néhány számadat annak bizonyítékul, hogy nemcsak ömlengek  , hanem ezek segítségével el tudjátok képzelni micsoda áramlást jelent a madárvonulás :

  • 1983 óta a gyűrűzés és megfigyelés 225 madárfaj jelenlétét igazolta a területen (A Magyarországon rendszeresen költő madárfajok száma, kb. 200 - ennek kétharmada a rendszeres vonuló faj)
  • A szerdai nap fogási eredménye 205 madár, ebből 40 amit visszafogtak azaz korábban már kapott gyűrűt a lábára és napokkal/hetekkel/évekkel később újra hálóba akadt.
  • Ha az időjárás megfelelő, madárvonulási időben az átlagfogás 150 madár/nap, ebből 100 biztosan új „berepülő”! 
Barátposzáta hím- Sylvia atricapilla

Barátposzáta tojó - Sylvia atricapilla 

Csilpcsalp füzike - Phylloscopus collybita 

Foltos nádiposzáta - Acrocephalus schoenobaenus

Fülemülesitke - Acrocephalus melanopogon

Mezei poszáta - Sylvia communis 

Nádirigó - Acrocephalus arundinaceus

Pettyes vízicsibe - Porzana porzana

Vörösbegy - Erithacus rubecula 



Éljük hétköznapjainkat és közben alig vesszük észre, hogy az ősz nemcsak azt hozza az életünkbe, hogy rövidülnek a nappalok, jobban fel kell öltöznünk, hanem apró vagy nagyobb szárnyak milliói suhognak el felettünk, közöttünk… 


A Madárvárta látogatható, a feltételeket a www.omve.hu honlapon megtaláljátok. 

Segítség, skorpió a lakásban!


Tényleg megtörténhet, hogy skorpióba botlunk a lakásunkban Magyarországon? Meg bizony! 

Múlt pénteken hívott fel az egyik tanítványom Dávid, hogy Budapesten XI. ker.-i lakásukban felfedezték a félelmetes hírű rend (nem lovag, hanem Skorpiók rendje:) egy képviselőjét. Szerencsére pánik helyett követték a jelmondatunkat -- Figyeld, ismerd, védd meg!-, így az apró jövevény nálam kötött ki és így alkalmat kapott a bemutatkozásra: 

Kárpáti skorpió - Nem tartozik az óriások közé...

Ilyen amikor kihúzza magát...


A hangzatos Kárpáti skorpió (Euscorpius carpathicus) nevet viseli. Valószínűleg ő éppen úgy meglepődött, hogy Budapesten találta magát mint Dávidék, hiszen sem ő, sem más rokona nem él Magyarországon, ám időnként váratlan utazásokra indulhatnak egy faszállítmánnyal pl. Romániából, bőröndben, cipőben Horvátországból, Ausztriából, mert bizony szomszédainknál már helyi lakosok! 

Környékünk skorpiói azonban nem tartoznak a veszélyes fajok közé! Szegény Artúr (mert mégiscsak lovagnév dukál neki) sem próbált meg védekezni a fényképezés gyötrelmei alatt, inkább minden vágya az volt, hogy elbújhasson. A kárpáti skorpió mérge legfeljebb egy közönséges darázséval ér fel és majd bolond lenne azt ránk pazarolni, amikor a zsákmányszerzéshez van rá szüksége: aki ilyen kicsi, az nemigen tud megbirkózni ízeltlábú ennivalójával, csak ha meg is bénítja. 

Amire érdemes figyelni - skorpiófegyverek: fogólábak

... és méregtüske

Félelemre tehát nincs ok, ha nemcsak a szennyes ruhát hozzátok haza a nyaralásból, hanem ilyen váratlan vendégre bukkantok, fogjátok be egy üvegbe és amikor van időtök, irány a legközelebbi Állatkert vagy én, ha én elérhető vagyok!